udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4
találat
lapozás: 1-4
Névmutató:
Enache, Marian
1991. június 24.
A román parlament két háza jún. 24-én együttesen ülésezett, Adrian Nastase külügyminiszter a Molotov-Ribbentrop paktum törvénytelen voltát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy "Románia területeit különböző köztársaságokhoz ragasztották és Sztálin nagyfokú elnemzetlenítésbe kezdett. Ennek következtében Észak-Bukovinában a románság részaránya 25, Moldáviában pedig 65 százalékra csökkent." Abból kell kiindulni, mondta, hogy pillanatnyilag két román állam van. Segíteni kell a Prúton túliakat a határok áttetszővé válásában. Kis lépésekkel kell a cél felé menni. Ebben a hangnemben szólaltak fel a honatyák. Marian Enache: "A román területeknek a román állam részeivé kell válniuk." Ion Ratiu: "El kell ismertetnünk ősi jogainkat." Végül a parlament egyhangúan elfogadta azt a nyilatkozatot, amely szerint a Molotov-Ribbentrop paktum ellentétben áll a nemzetközi jog alapelveivel, ezért semmisnek kell nyilvánítani. Ugyanígy kell megítélni Sztálin és Hitler megegyezésének következményeit, Besszarábia, Észak-Bukovina és Herta tartomány erőszakos elfoglalását. A nyilatkozat felkéri a kormányt, hogy ennek szellemében cselekedjen az elcsatolt területek lakossága jogos törekvéseinek teljesítéséért. /Román Győző: A parlament kimondta: Besszarábia, Bukovina ősi román föld. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./1992. május 19.
Újabb 14 parlamenti képviselő vált ki a Petre Roman vezette Nemzeti Megmentési Frontból. A 14 távozó - köztük Marian Enache, az NMF képviselőházi frakciójának elnöke - Románia Jövője elnevezéssel önálló parlamenti csoportot alakított. A képviselőház elnöke, Dan Martin is megvált NMF-tagságától és az Iliescu elnök vezette Nemzeti Megmentési Demokrata Front frakcióhoz csatlakozott. Az átlépések eredményeképpen a képviselőházban még megmaradt a kormánypárt, az NMF többsége, de a szenátusban már többségre tett szert Iliescu elnök frakciója. /MTI/2016. június 8.
Alkotmánybíróvá választották Varga Attilát
A képviselőház szerdán délután 254 szavazattal elfogadta a Varga Attila alkotmánybírói kinevezéséről szóló határozatot. A volt RMDSZ-es képviselő kinevezését csak három képviselő ellenezte – tájékoztatta a Maszolt Máté András frakcióvezető.
Mint korábban írtuk, június végén három alkotmánybíró mandátuma jár le, köztük a Puskás Bálinté is. Az eddigi gyakorlat szerint a taláros testület egyik tagját a romániai kisebbségek soraiból nevezi ki a parlament, az RMDSZ pedig Varga Attila alkotmányjogászt javasolta posztra.
A három megüresedő helyre a képviselőház, a szenátus, illetve az elnöki hivatal nevez ki egy-egy bírát. Varga Attilának korábban egy ellenjelöltje is volt a képviselőházban: a liberálisok által javasolt Mona-Lisa Neagoe, akinek kinevezését azonban elutasítóan véleményezte a jogi szakbizottság, mert meg sem jelent a bizottsági meghallgatáson – tudtuk meg Máté András RMDSZ-frakcióvezetőtől.
A szenátusban már kedden döntés született: a felsőház részéről Marian Enache független képviselő foglalhatja majd el az alkotmánybíróságban az egyik megüresedő helyet. A harmadik posztra az elnöki hivatal nevez ki bírót. Sajtóértesülések szerint Klaus Johannis államfő jelöltje Livia Stanciu, a legfelsőbb bíróság jelenlegi elnöke.
Cs. P. T
maszol.ro2016. július 14.
Varga váltja Puskást (Taláros testület)
Letette a hivatali esküt tegnap az alkotmánybíróság három új tagja, majd a testület Valer Dorneanu alkotmánybírót, korábbi szociáldemokrata házelnököt választotta elnökévé. A frissen beiktatottak között van az RMDSZ által jelölt Varga Attila is, aki a leköszönt Puskás Bálintot váltja a taláros testületben.
Az államfői hivatalban rendezett szertartáson a szociáldemokraták által támogatott Marian Enache, a szenátus jelöltje és Livia Stanciu, a legfelső bíróság volt elnöke, az államfő jelöltje, valamint az RMDSZ által jelölt Varga Attila tette le a hivatali esküt. Utóbbit a a képviselőház választotta a taláros testületbe. Varga a kilenc év után leköszönő Puskás Bálint egykori szenátor helyére került mint a szövetség képviselője.
Az eskütételt követően a testület tagjai zárt ajtók mögött elsöprő többséggel Valer Dorneanu alkotmánybírót választották elnöknek. A képviselőház korábbi szociáldemokrata elnöke egyébként több mint egy hónapja időszakos megbízatással vezette az alkotmánybíróságot, miután a korábbi elnök Augustin Zegrean mandátuma lejárt. A szavazást követően Dornean elmondta: reméli az új tagokkal némi frissülés is lesz az intézményben, illetve feltett céljuk, hogy az alkotmánybíróság hírnevét fenntartsák. Az elnök nem kívánt nyilatkozni arról, hogy volt-e ellenjelölt a tisztségére. Dornean továbbá elmondta, kiegyensúlyozott viszonyt akar az állam többi intézményével, és reméli, hogy az elkövetkezendőkben a testületet nem keresik majd meg minden kis konfliktus, félreértés, vagy politikai csatározás nyomán, hanem valóban alapos kérdésekben kell döntéseket hozniuk. Az alkotmánybíróság tagjainak mandátuma kilenc évre szól. A kilencfős testületbe háromévente nevezhet ki egy-egy tagot a képviselőház, a szenátus és az államfői hivatal.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
lapozás: 1-4